Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Továbbképzés világuralomra törőknek, avagy minden, amit egy főgonosznak tudnia kell(ett volna)!

 

1. Kritériumok

Kétféle gonosz karaktert lehet megkülönböztetni. A velejéig romlott, csak úgy poénból világuralomra törő egyéneket, illetve a valamilyen múltbéli szerencsétlenség miatt rossz útra tért balekokat.

Kezdjük az előbbivel, azokról úgysem lehet túl sokat elmondani. Jellemük nem sok van, általában az utolsó részekig meghúzódnak a háttérben, és onnan irányítják alattvalóikat. Nem ritka, hogy medvéket is megszégyenítő több éves téli álmot alszanak, hogy aztán egyszer csak úgy gondoljanak egyet, és felébredjenek. Az ilyeneknél a kedves csatlósaik, hogy ne unatkozzanak hosszú éveken át, gyakran energiát gyűjtenek, vagy valami más, egyébként tök felesleges tevékenységet végeznek hatalmas uruknak. Ami a kinézetüket illeti, gyakran lebegő, a szivárvány különböző színeiben pompázó alaktalan masszák. (Metallia királynő, a Nagy Kékség, D-Reaper)

A másik csoport, már egy kicsit izgalmasabb. Mivel ezen karakterek háttértörténetében szükséges, hogy legyen valami szívszorongató, sokkal több lehetőség rejlik bennük. Persze ezek között is vannak enyhén sablonos karakterek. A leggyakrabban a gonoszságot kiváltó ok az alany családjához kapcsolódik. Például ha az esküvő napján egy bazinagy rózsa lenyeli a menyasszonyt, igen valószínű, hogy a vőlegény rossz útra tér. Persze az utolsó csepp az, amikor a menyasszony a következő találkozáskor ismét felrobban (Pegasus). Vagy például a fajod összes többi tagjának kiirtása is egy elég nyomós érv (Valgaav). Az éppen akkoriban talált kiskutyád kinyírása pedig természetes, hogy az osztálytársaid vérét kívánja (Elfen Lied). A lényeg: minél több szomorúság és dráma van az életedben, annál valószínűbb, hogy a nézők szimpatizálni fognak veled. Bár, ha az ember úgy néz ki, mint Raszputyin fénykorában, már az is elég indok a gonosszá váláshoz (Professzor Gill).

Ezen kívül kell egy cél is természetesen. A korábban sanyarú sorsú gonoszok számára nem mindig a világuralom a fő mozgatórugó. Ők megelégszenek olyan aprócska dolgokkal is, mint a bosszú, a halott rokon feltámasztása, a céltalan gyilkolászás, valamely rokkant testrészük meggyógyítása, vagy a család eltartása (Hyuga).

 

2. Megjelenés

A gonoszok természetesen fekete ruhában járnak. Mindig, kivétel nélkül. Ha nincs rajtad fekete ruha, nem lehetsz gonosz. Legalábbis az Igazság Amélia nevű bajnoka szerint. Valójában ez az állítás azonban már nem mondható igaznak, mivel a gonosz karakterek rájöttek, hogy a ellenfeleik így könnyedén kiszúrhatják őket, ezért elkezdtek álruhában, vagy világosabb öltözékben flangálni. Arra azért persze figyeljünk, hogy ha már nadrágot elfelejtünk magunkra húzni a téli álomból való ébredésünk után, legalább egy ballonkabáttal igyekezzünk elkerülni, hogy nevetség tárgyává váljunk. (Deep Blue Human). Most pedig tekintsünk meg néhány képet, amin az álcázás nagymesterei éppen bevetés közben láthatók (Jessie-James, Jessie-James álca, Zoisite)!

Van azonban valami, ami biztosan elárulja a gonoszokat, akármilyen ruhát is viselnek. Ez pedig a szemük. A Fókusz szerint minél szűkebb egy szereplő szeme, annál gonoszabb. Ez alapján a leggonoszabb anime-szereplők közé tartozik Fuji Syusuke és Yanagi Renji a Prince of Tennisből, vagy akár Amil Gaoul is a Kibából. De valljuk be őszintén, senki sem érhet gonoszságban az Ő nyomába (Brock). Nem csak hogy hihetetlenül szűk a szeme, de míg az előbb felsoroltak néha tágabbra is nyitják, ő soha! És hogy gonoszságát még jobban megcsodálhassuk, nézzük meg ezt a videót (Stantler-Brock). És ha már itt tartunk, a Fókusz elmélete alapján az olyan karakterek, mint például Corbenik, Kite legfőbb ellensége, vagy Yubel, a Yu-Gi-Oh! GX egyik szintén ördögi szereplője valójában Földre szállt angyalok.

 

3. Csatlósok

Minden gonosznak szüksége van szolgálókra. Szükség van olyan karakterekre, akik egy ideig lefoglalják a jófiúkat, esetleg elősegítik fejlődésüket, hogy majd végül nagyobb eséllyel induljanak főellenségük ellen. Természetesen a sorozatos bukásaik sorsszerűek, amiért egyszer aztán meg kell büntetni őket, kivéve persze ha már a főhőssel való első összecsapás alkalmakor elhaláloznak. Na igen, nem árt odafigyelni, kiket alkalmazunk. Általában a büntetés örökre kivonja szerencsétleneket a forgalomból. Nem érdemes túl sokáig húzni a dolgot, mert még a végén valaki egyszer rájön, hogy ha összefognak, talán van esélyük a főhős ellen. Szerintem a legmegfelelőbb, ha minden baklövés után kapnak valami kis büntetést, amibe még nem hallnak bele . Ilpalazzo-sama kimondottan járatos az ilyenekben (Excel-gödör). Bár az is igaz, nagy segítség, ha mellettünk van a Makrokozmosz akarata is, aki fel tudja támasztani hű szolgánkat, ha az véletlenül elhalálozna a fenyítés során.

A csatlósok igen változatosak lehetnek. Vannak például emberekké változtatott állatok, agymosott tinédzserek, a leendő főnökük szépségétől elámuló, saját népüket ezért elhagyó youkaiok, stb. Vagy végszükség esetén csinálhatjuk őket magunk is. Akárhogy is legyen, ha nem vagyunk biztosak lojalitásukban, igyekezzünk sarokban tartani őket valamivel. Ne feledjük, gonoszok vagyunk, így a legembertelenebb, legszívszorongatóbb módszereket is alkalmazhatjuk. Mondjuk ha már a 3. ivadékunk árul el, talán nem ártana elgondolkodnunk azon, érdemes-e újabbakat kreálni (Naraku).

 

4. Bázis

Ha hosszú távra tervezünk, érdemes valami lakhelyet találnunk, ahol kifundálhatjuk ördögi terveinket. Figyeljünk oda, hogy ne legyen túl feltűnő, és ha lehet, valami olyan helyre építsük, amit eléggé kívül esik a főhősök látókörén. A legjobb talán az Északi-sark lenne, bár kezdetnek a csatorna is megteszi, csak vigyázzunk a nagyobb viharok idején (ACROSS vízalatt). Ha mindenféleképpen a célvárosban akarunk székelni (ami természetesen mi más is lenne, mint Tokió?), akkor esetleg letelepedhetünk az egyik helyi TV csatorna székházában, vagy egy egyszerű apartmanban is. Ha nagyon le vagyunk égve, vagy célunk elérése túlságosan is időigényes, akkor egy közeli barlang is elfogadható, csak legyen jó mély, hogy mire a hősök leérnek, addigra mi be tudjuk fejezni gonosz tervünket, például egy átjáró megnyitását az Alvilágba. Gonosz tudósoknak a sötét, lepukkant labor kötelező!

Persze a bázist fel is kell építeni valamikor. Erre kiváló időpont a Napfogyatkozás. Senkinek sem fog feltűnni, hogy alig 5 perc alatt egy orbitális méretű sátor épült a város közepén. (Dead Moon Circus). Na jó, esetleg a főhősnőnek, de ő úgyis szőke.

 

5. Viselkedéskultúra

Nincs is jobb egy stílusos negatív karakternél. Talán ez a legnehezebb és legösszetettebb része az egész gonoszlétnek, sok mindenre kell ügyelni. Először is, kell egy hatásos belépő, lehetőleg a legváratlanabb pillanatban (Mizuki). Ha van mottó, jó. Ha át is tudjuk írni, hogy mindig az alkalomhoz illő legyen, még jobb. Jelenlétünk alatt viselkedjünk arrogánsan, legyünk beképzeltek, és minden második mondatunkban hangoztassuk, hogy ellenfelünk ma elpatkol, illetve hogy adja ide Pikachut!

Beszerezhetünk egy kristálygömböt is, de az ilyenek nagyon sok törődést igényelnek. Mindig éreztessük, hogy mennyire szeretjük őket, ennek legjobb módja az állandó simogatásuk, cirógatásuk. Ez egyébként tiszteletet parancsol sleppjeink körében, hisz a cselekvés teljesen úgy néz ki, mint ha valami hihetetlenül fontos dolgot látnánk a kristálygömbben, vagy esetleg a jövőt fürkésznénk. Ha közben tényleg ezt csináljuk, akkor már igazán királyok vagyunk (Beryl, Wiseman).

Előfordulhat, hogy praxisunk során megőrülünk. Ennek több oka is lehet, például a magány, a már említett, a gonoszságunkat kiváltó esemény, a túl sok erő, vagy csak úgy poénból. Ha például tárgyakhoz kezdünk beszélni (Malik), vagy többszörösen skizofrének vagyunk, nagy a valószínűsége, hogy megőrültünk.

Nélkülözhetetlen még az őrült, vagy a sátáni kacaj. Legyen fülsüketítő, harsány, és egyben ijesztő. Hallgassunk meg kettőt! (Esmeraude, Naga)

Fontos a harcban való részvételünk is. Igyekezzünk minél eredetibb támadásokat, fegyvereket kiagyalni. Használhatunk például hatalmas állatforma robotokat, buzogányt, gitárt (FLCL), teniszlabdát, vagy akár láthatatlan pisztollyal (Yu-Gi-Oh!), ne adj’ Isten karokkal (Elfen Lied) is széttrancsírozhatjuk az ellenfelet. Zsenik kezében egy egyszerű notesz is halálos fegyver lehet. Ne felejtsük el a harc közben, illetve előtte, közölni a főhőssel, hogy ezúttal éppen milyen gonosz tervet ötlöttünk ki elpusztítására, és ezt hogyan kívánjuk véghez vinni az elkövetkezendő pillanatokban, nehogy egy kis esélyt adjunk a győzelmünknek!

A végső összecsapásnál igyekezzünk kinyírni a főhős segítőit, fokozatosan ügyelve arra, hogy a főhősnek ne essen bántódása. Így meghosszabbíthatjuk életünket még egy-két résszel, amíg a Jó rájön, hogy sírás helyett inkább harcolnia kéne, hátha a mi halálunkkal visszahozhatja társait. Persze ez férfi ellenfeleknél nem igazán működik. Az ő esetükben ilyenkor épp ellenkezőleg, felszabadulnak az eddig rejtett energiák, és idő előtt végez velünk. Ha két barátját mondjuk sikerül átállítani a mi oldalunkra, még tovább növelhetjük a drámát, és az izgalmakat. Az persze természetes, hogy ilyenkor újdonsült szövetségeseink rövid időn belül hátba, vagy akár mellbe támadhatnak.

Minden gonosz karakter életének egyik legfontosabb momentuma a haláltusa. Mivel a Jónak az esetek 98%-ban győznie kell, nem árt, ha erre már korábban elkezdünk készülni. Igyekezzünk úgy elszenvedni a végzetes csapást, hogy mielőtt meghalnánk, még legyen időnk minden bűnünket megbánni, és jöjjünk rá, ellenfelünknek igaza van.

 

Ennyi lenne a lényeg, persze lehetne még folytatni bizonyos dolgok részletesebb kielemzésével, például a gonosz zsenik személyiségének jellemzésével, vagy elmélyedhetnénk abban is, hogy van-e élet a gonoszok számára a bukás/megjavulás után. De így fenn állna annak az esélye, hogy kitöltöm a rendelkezésre álló időt, amit gondolom Ti sem szeretnétek. Ne feledjétek, az imént elhangzottak az általam látott animékben szereplő gonosz karakterek viselkedése alapján történő általánosítások voltak, és a fele sem igaz!

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

komment

(Set, 2009.01.03 22:03)

na, ez szép cikk...

Vicces (és milyen átfogó...)

(Nu/Kitsune, 2008.12.31 12:58)

Köszönet érte a NyAMee-nak! :)